Érdekes dolog a tanulás, főleg, mert sokan abban a hitben élünk, hogy utálunk tanulni, mégis folyamatosan mást sem csinálunk. Csak végig kell gondolnunk, hogy mi történik velünk, mit teszünk nap mint nap. De ha nem hiszel nekem, olvass tovább, és elmagyarázom mire gondolok.
Tanulás az iskolán túl
Van egy mondás, amit gyakran emlegetek: „A jó pap is holtáig tanul.” Ez az életfilozófiám egyik apró szelete. Úgy gondolom, hogy a legtöbb ember szeret tanulni, de sajnos az oktatásunk nem úgy van megszerkesztve, hogy ezt támogassa. Az iskolának nevezett közintézményeink többségében kényszerűen üljük végig az órákat, egy előírt magatartási formának (maradj csendben, ne mocorogj, épp, hogy levegőt venned még szabad) megpróbálva megfelelni, olyan témákat hallgatva, amik abszolút nem izgatnak minket. Vagy, ha izgatnak is, ezek úgy vannak előadva, hogy legszívesebben a falat kaparnánk tőlük. Így, ebben a rendszerben lavírozva, egy idő után elhisszük, hogy utálunk tanulni, és ezért utálunk iskolába is járni, mert csak belénk erőltetik a képleteket, a történelmi eseményeket, a költők életrajzát, stb.
De mi van az iskolán kívül? Gondold végig, mibe másztál bele csak úgy kedvtelésből? Minek néztél utána a neten, mit tanultál meg azért, mert érdekesnek tűnt? Csak, hogy konkrét példát mutassak fel: én 13-14 évesen tanultam meg a HTML és CSS segítségével weboldalt összerakni. Az első weboldalamat körülbelül két nap alatt írtam meg és utána működtettem is. Nyilván megvolt bennem, hogy egyre jobbá tegyem a weboldalt, ezért igyekeztem bővíteni a webfejlesztői tudásomat. Ma már közel sem tudok annyit, mert sokáig nem alkalmaztam ezt a tudást, de gyorsan fel tudnám eleveníteni, ha arról lenne szó. Sajnos az a weboldal már nincs meg és a mesterfájljaim is elvesztek egy – véletlen, de -végzetes gombnyomás következtében, különben megmutatnám, azóta is nagyon büszke vagyok rá. Mégiscsak az első ilyen munkám volt.
Produktívan töltött szabadidő
Ha kezd derengeni, hogy mire mire próbáltam kilyukadni fentebb, akkor kérlek gondolkozz el a saját életeden is:
- Mit csinálsz , vagy szeretnél csinálni szabadidődben?
- Milyen hobbijaid vannak?
- Milyen témák foglalkoztatnak?
- Miknek szoktál utánakeresni az interneten?
Ha hirtelen nem jut eszedbe semmi, akkor felsorolom a sajátjaimat – legalábbis egy részüket:
- grafika (elmélet és gyakorlat)
- művészettörténet
- filozófia
- nyelvtanulás
- spiritualitás
- kötés, varrás, horgolás
Ezek között vannak olyanok, amik inkább gyakorlaton alapulnak (pl. kötés), és vannak olyanok is, amik szinte teljesen elméleti jellegűek (pl. művtöri). Néhányról már évek óta gyűjtöm az információkat, néhányat csak 1-2 éve kezdtem el. Néhánynak még csak a felszínét kapargatom. De az összesre szívesen, önszántamból szeretek időt szánni. És ezeknek egyetlenegy egyszerű oka van: mert érdekel. Nem kell túlmagyarázni, nem kell „megfelelő” okot találni arra, hogy miért akarsz valamit megtanulni. Elég megfelelő ok, ha érdekel a téma.
Passzív vs aktív tanulás
Ülsz az iskolapadban, próbálsz odafigyelni arra, amit a tanár mond, adott esetben még a jegyzetelést is megkockáztatod, de nézd ott egy légy! Megvan a jelenet? Az ilyen tanórák a legizgalmasabb dolgok az életünkben, egyszerűen nem értem, hogy is nem tudjuk megtanulni az anyagot.. Na de az iróniát félretéve!
Mi a különbség az aktív és passzív tanulás között? Mire jó ez, és mire a másik?
A passzív tanulásban az információ befogadásra esik a hangsúly. Ilyen, mikor videót nézel, podcastet hallgatsz, vagy, mint az előbbi példában említettem, lemásolod a tábláról a dolgokat. Viszont az így szerzett információknak jó, ha a töredékére emlékezni fogsz. Nem ellenségünk nekünk a passzív tanulás, egyszerűen másképp kellene alkalmaznunk és el kellene felejtenünk az állandó magolást. A passzív aspektus arra különösen jó, hogy el tudjuk dönteni, hogy érdekel az adott téma, jobban utána nézzünk-e, vagy abszolút hidegen hagy az egész.
Az aktív tanulásnál viszont az információ feldolgozása felé billen a mérleg. Gondolkodnod kell, részt kell venned a tanulási folyamatban. Ha például – hasra csapok – az antik görög művészet valamelyik korszakáról beszélgetsz vagy folytatsz vitát valakivel, sokkal több minden marad meg a fejedben, mintha csak hallgatnád az illetőt, vagy, ha az agyadat kérdésekkel folyamatosan arra ösztönzöd, hogy emlékezzen valamire.
Véleményem szerint a passzív és aktív tanulást nem kell külön választanunk, azon szempontból, hogy egyik nem működik, míg a másik igen. Sőt! A passzív tanulás olyan alapot tud adni, amit később az aktív tanulással kiterjeszthetünk és elmélyíthetünk. A nyelvtanulással ezt nagyon jól lehet szemléltetni: Szabadidődben elolvasol egy angol cikket, de nem minden szót ismersz belőle. Később, mikor van rá időd, kiírod magadnak ezeket a szavakat és aktívan elkezded tanulni őket (az aktív tanulási technikákról egy későbbi bejegyzésben írok). De ez csak az elméleti témák szintjén mozog. Gyakorlati tudás elsajátításában a legalapvetőbb szabály a „minél többet csinálod, annál jobban megy” szerez érvényt. Ez lehet például nyelvtanulásnál a beszéd, aminek elsajátításával nagyon sok ember küzd.
Előkészületek a produktív időtöltéshez
Legyen szó bármiről, ha eldöntötted, hogy érdekel az adott téma és szeretnéd magad mélyebben beleásni, a források keresésén kívül a következőket érdemes megtenned:
- Mérd fel, hogy milyen napszakban, illetve milyen formában tudsz hatékonyan tanulni.
- Teremts magadnak egy kényelmes, de ne figyelemelterelő munkakörnyezetet, lehetőség szerint elég természetes fénnyel.
- Mérd fel, hogy mennyi időt tudsz szánni a tanulásra?
- Írd fel azokat a feladatokat, amiket szeretnél megcsinálni.
- Készítsd elő a tanuláshoz szükséges eszközöket.
Tanuláshoz alkalmas eszközök
Bár a papír-ceruza párost nehéz összehasonlítani bármi mással, ugyanis hatékonyságban messze veri a digitális eszközöket, azért bemutatnék két olyan – ingyen használható – alkalmazást, amiknek érdemes utána nézni. Azért kettő, és azért éppen ez a kettő, mert ezekről van tapasztalatom, így az ezekkel felmerülő kérdésekre talán válaszolni is tudok.
Notion
A Notiont a Covid idején kezdtem el igazán használni, nagyon jó eszköznek bizonyult ahhoz, hogy ne ússzak el az iskolai dolgokkal. Később aztán bővítettem és több mindenre használtam, köztük a jegyzeteim írására és tárolására is. A Notion-t nem nehéz kezelni, sőt kifejezetten könnyű, ezért olyanok is tudják használni, akik annyira nincsenek otthon a digitális dolgokban. Az alkalmazás elérhető számítógépen és telefonon is, kiegészítő alkalmazásokkal. A Notion egy nagyon jó eszköz és fantasztikusan szinkronizál, de két olyan hátránya van, ami miatt én végül lecseréltem. Egyrészt az egyszerű használata egyben nagyon kötötté teszi; másrészt internetkapcsolatra van szüksége. Évekig használtam a Notion-t és abszolút elégedett voltam vele, sokáig ódzkodtam, hogy leváltsam, de sajnos én személy szerint nagyon kinőttem a használatát.
| Pro | Kontra |
|---|---|
| Nagyon egyszerű kezelni. | Nagyon kötött. |
| Elérhető számítógépen és telefonon, a kettő közötti szinkronizáció nagyon jó. | Internetkapcsolatra van szükséged a használathoz. |
| Nagyon sokan használják, így könnyen tudsz inspirálódni, vagy megoldást találni a problémádra. | Csak Windows-ra és MacOS-re tudod letölteni az asztali alkalmazást. |
| Rengeteg online közösség van, akikhez csatlakozhatsz. |
Obsidian
2024 decemberében kezdtem átköltöztetni magam az Obsidian-ra. Azóta is költözöm, egyrészt, mert rengeteg jegyzetet halmoztam fel Notion-ben, másrészt mert az Obsidian-nak nehezebb megtanulni a használatát. Az Obsidian-t az különbözteti meg a Notion-től leginkább, hogy tényleg olyanra alakítod, amilyenre te szeretnéd. Nem azért nehezebb megtanulni, mert markdown-t használ, mert az önmagában semmi, hanem mert a lehetőségeid végtelenek. Rendkívül közösség központú is, amit bizonyítanak a hivatalos platformok (köztük egy Discord szerver), ahol közvetlenül és gyorsan tudsz segítséget kérni; az Obsidian-hoz fejlesztett témák és bővítmények. A jegyzeteid offline .md fájlokként vannak tárolva, így bármikor és bármiben meg tudod őket nyitni. A szinkronizáció számítógép és telefon között már érdekesebb, ugyanis az Obsidian Sync fizetős, de meg lehet oldani ingyenesen is – én pl. a Google Drive és az Autosync segítségével csinálom. Amióta elkezdtem használni az Obsidian-t, az új jegyzeteimet már ide írom, és borzasztóan meg vagyok vele elégedve.
| Pro | Kontra |
|---|---|
| A lehetőségeid a használatára végtelenek | Hosszabb idő megtanulni a használatát |
| Offline elérhető, bármilyen szövegszerkesztőben megnyitható .md fájlokban tárolja a jegyzeteid. | A szinkronizáció számítógép és telefon között trükkös lehet. |
| Hivatalos közösségek, ahol gyorsan jutsz segítséghez. | |
| Windows-ra, MacOS-re és Linux-ra is elérhető az asztali alkalmazás. | |
| Gyakorlatilag a közösség alakítja az Obsidiant. |
Így a végére pedig megjegyezném, hogy ez nem egy „meg akarlak téríteni” típusú bejegyzés. Tudom, hogy sokan vagyunk, akik nehézkesen menedzselik az életüket, folyamatos idő- és motivációhiányban szenvedünk, esetleg mentális/lelki problémákkal küzdünk. Én sem vagyok kivétel. Viszont úgy gondolom, hogy ha szakítunk időt arra, ami érdekel minket, amit valóban élvezünk, akkor jelentősen könnyebb átvészelni a nehezebb időszakokat. Neked mi erről a véleményed?
