A hétköznapok során rengeteg olyan dolog van, amit nem kellene elfelejtenünk. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek: teendők, határidők, házimunka, találkozók, orvosi időpontok, vagy éppen az, hogy mikor tudjuk felhívni a szüleinket – erre sokan naptárat használnak.. Ezek mellett vannak még ötleteink egy-egy projekthez, amiket szeretnénk megcsinálni, vagy egy könyvnek a címe, amit valamelyik ismerősünk ajánlott nekünk.

Odáig már a többség eljutott, hogy felírja ezeket a dolgokat egy post-itre vagy egy jegyzetpapírra, de, hogy utána az eltűnik a papírkupacok és egyéb irodai dolgok misztikus univerzumában, az olyan biztos, mint ahogy ezt a bejegyzést írom. Az évek alatt kialakítottam magamnak egy rendszert, amiben mindennek megvan a maga helye, és most ezt fogom bemutatni, remélve, hogy inspirálódtok, illetve, hogy segítek azoknak, akik még nem igazán tudják, hogyan is rendszerezhetnék a dolgaikat.

Bullet Journal – naptár és napló

Még 2019-ben kezdtem el használni a Ryder Carroll által kifejlesztett Bullet Journal keretrendszert, hogy számon tudjam tartani az iskolai feladataimat és a programokat, amiken szerettem volna részt venni. Már jóval előtte hallottam a módszerről, hiszen mindig is lelkesen bújtam a Pinterestet, aztán elolvastam a könyvet is, amit Ryder írt.

Nem, nem ment minden zökkenőmentesen, voltak óriási kihagyásaim is és összehasonlítva a jelenlegi füzetemet a legutóbbival, látszik, hogy rengeteg – nem kis – változáson ment keresztül a naplózási gyakorlatom. Sok türelem és kísérletezés kellett ahhoz, hogy a BuJo-m megfelelően ki tudja szolgálni az igényeimet.

Alapvetően ennek az alap funkciója a naptár, ahol három hónapra tervezek csak előre, ezután jönnek a havi, heti és napi tervezőim. A havi tervezőm segít, hogy az adott hónapra tudjak koncentrálni, csak az arra a hónapra vonatkozó teendőket és eseményeket lássam. Illetve kis pluszként itt vezetem a hálanaplómat, valamint minden hónap végén fel szoktam sorolni az aktuális kedvenceimet és írok egy összegzést is, ahova leírom a velem történt jó dolgokat és az életem azon aspektusait, amik nagyobb kihívással jártak.

A heti tervezőm keretein belül vezetem a kisebb volumenű teendőimet, itt már rangsorolok is fontosság szerint. A teendőim mellett a hét eseményeit is felsorolom, valamint a szokáskövetőm is mindig egyetlen hétre szól. Ezután minden reggel felírom az aktuális dátumot, a heti listámról kiválasztok néhány feladatot amit szeretnék elvégezni (ez általában max. 5, attól függően, hogy mennyi időt, illetve energiát vesz igénybe). A nap végén pedig a naplót írok a teendők alá, ahol a hangulatom és a gondolataim kerülnek a papírra.

Mindenes füzet – gondolkodás

A 2023 végén beszerzett pipacsos füzetemet már ebben a korábbi bejegyzésben is említettem, ugyanis nagy szerepet játszik abban, hogy a kreativitásom kiteljesedhessen. Mindenhova magammal viszem, ebbe írok le minden teljesen véletlenszerű, futó gondolatot, ötletet, jegyzetet, vagy olyan dolgokat, amiknek később jobban utána szeretnék nézni. Gyakorlatilag egy rendszerezetlen commonplace book, ami bár egy hatalmas káosznak tűnik elsőre, én tudom, hogy mit hol keressek és később is világosan látom, hogy miként alakult a gondolatmenetem.

Olvasónapló – könyvek

Elvileg az iskolákban szoktak a diákokkal olvasónaplót vezettetni a kötelező olvasmányok feldolgozása miatt. Nekem ez kimaradt, de mindig csodáltam azokat, akik egy füzetben értékelték és véleményezték az éppen aktuális olvasmányukat – komolyan, fantasztikus dolgokat lát az ember a Pinteresten!

Az első kísérletem az olvasónaplóra még 2020-ban volt, de gyorsan el is hamvadt a dolog. Majd talán 1-2 évvel később, újra megpróbálkoztam vele és onnantól egyre rendszeresebben vezettem az olvasmányaimat. Ezt a füzetet nem veszem kézbe minden nap, sőt van olyan, hogy több könyvet is elolvasok, mire frissítem, de ma már elég konzisztens vagyok ennek a naplónak a vezetésében és általában minden hónap végén ránézek és bepótolom az elmaradásaimat.

Az olvasónaplómban található egy éves terv arról, hogy miket szeretnék elolvasni, illetve egy összegző rész, amit az év végén szoktam kitölteni. Ezután jönnek havi bontásban a tervek és az értékeléseim, valamint mindig választok egy kedvenc könyvet az adott hónapban és egy kedvenc idézetet is.

Rajzfüzet – rajzok

Nem hiszem, hogy nagyon túl kell magyaráznom a dolgot. Van egy kis alakú – nem gyűrűs – füzetem, amibe rajzolok, illetve ebben szoktam a vizuális ötleteimet is lejegyzetelni, legyen az arculat, kiadvány, vagy valamilyen egyéb grafikai projekt, ami eszembe jut. Ebben vannak a nagyobb munkáimnak a vázlatai is, vagy, ha a lelki szemeim előtt megjelenik egy kép, azt a rajzfüzetembe szoktam gyorsan leskiccelni egy kis jegyzettel, hogy ne felejtsem el, se a képet, se azt, hogy miért jutott eszembe.

Természetesen vannak más füzetek is, amiket kifejezetten rajzolás céljából szereztem be, de mindig van egy, amiben nincsen meghatározva semmi és mindig kéznél van. Ebben nem hoztam szabályokat, nincs konkrét elképzelésem arról, hogy mi kerüljön bele, szabadon kísérletezhetek. Oda, úgy, és azt rajzolok amit éppen szeretnék.

Obsidian – digitális jegyzetek

2024 végén kezdtem el átköltöztetni a digitálisan tárolt dokumentumaimat Notionről Obsidianra, ma már teljesen az utóbbi platformot használom – amiről már írtam ebben a bejegyzésben. Itt találhatóak a jegyzeteim, a projektjeim, illetve az Odd Streethez kapcsolódó dokumentumaim. Így az életem minden fontosabb része megvan digitálisan is, ahol rendszerezem őket, hogy mindig tudjam, hogy mi, hol van.

Az Obsidian egyrészt a fentebb említett Bullet Journalomnak és a mindenes füzetemnek a kiterjesztése, hogy bármikor hozzá tudjak férni a bennük lévő fontos információkhoz, ha esetleg valamelyik nincs nálam, vagy elveszne.

Másrészt tanulási segédeszközként is funkcionál, ide írom a jegyzeteimet, legyen szó valamilyen engem érdeklő témáról (pl. művtöri, önfejlesztés), vagy a hobbijaimhoz kapcsolódó projektjeimről (pl. kötésminták). Ezzel sikeresen beszüntetem az ideiglenes papírcetliket és egyben rendszerezem a gondolataimat.

Harmadrészt munkaeszköz, ugyanis Obsidianban tervezem meg az Odd Street minden részét. Itt írom meg a blogbejegyzések vázlatát (elég részletes teendő listával), találom ki a közösségi médiára szánt posztokat, a portfoliomat és még sok más egyebet, ami az oldalhoz kapcsolódik. Ezek a dokumentümok automatikusan mennek fel a felhőbe is, hogy biztosan ne vesszenek el, ha valami történik a számítógépemmel.

Ezek lennének azok az eszközök, amiket a hétköznapjaim során rendszeresen, sokszor napi szinten használok. Mindnek megvan a maga feladata és mindig könnyen elérhető helyen tartom őket, hogy ha szükségem van rájuk, akkor ne azon kelljen gondolkodnom, hogy hova is raktam XY füzetet. Illetve a Google Drive – és még két másik alkalmazás – segítségével azt is megoldottam, hogy az Obsidianon tárolt dolgaimat a telefonomon is ugyanúgy meg tudjam nézni és szerkeszteni, mint számítógépen. Egyébként ezen a Pinterest táblán folyamatosan gyűjtöm a füzeteknek a különböző felhasználási módjait, ha gondolod nézz körül, hátha megtetszik valami!

Így lassacskán az év vége felé haladva sokaknak fordul meg a fejében, hogy, hogyan rendszerezzék az életüket, megjelennek az új naptárak, lassan készülünk az új évre, de még sokan vannak olyanok, akik hirtelen nem tudják, hogy milyen eszközt használjanak, vagy mire is használják azt. Szóval remélem segíthettem ezzel a kis szösszenettel! Ha kiegészítenéd a listámat, vagy van még valamilyen ötleted, bátran írd meg hozzászólásban!