Február végén úgy döntöttem, hogy határozatlan időre eltávolodom a blogtól, hogy rendbe tegyem a dolgaimat. Nem történt sok minden, de úgy érzem mégis sikeres voltam és büszke vagyok magamra ezért.

A legutóbbi posztomban a tavaszi nagytakarítás volt a téma és arra gondoltam nekem is érdemes lenne kicsit takarítanom. Felfoghatatlanul gyorsan eltelt a tavasz én pedig olyan lassúra vettem a figurát, amennyire csak tudtam. Na nem mintha más választásom lett volna, de haladjunk csak szépen sorjában!

Digitális környezet és célzottabb képernyőidő

A legelső dolog amit megtettem a távollétem alatt, hogy a digitális környezetem nagy részét rendbe raktam. Már jó ideje Linuxot használok a gépemen és úgy döntöttem, hogy kipróbálok egy új disztribúciót, az EndeavourOS-t. Ennek a részleteibe nem nagyon mennék bele, mert én is alig értem, de eddig nem sok panaszom van rá.

Viszont itt nem állt meg a dolog, ugyanis arra az elhatározásra jutottam, hogy elegem van a Google-ből és abból, hogy mindenféle adatokat gyűjtenek rólam. Bár még nem szabadultam meg tőle teljesen és a személyes e-mail fiókomat sem szüntettem meg – elvégre nagyon sok helyen ez van megadva -, de jó úton haladok. Leváltottam a Chrome böngészőt Vivaldira és ezzel együtt a Google keresőmotort Ecosiara.

Felhőszolgáltatás szempontjából pedig ajánlásra egy svájci cég, az Infomaniak KSuite szolgáltatására váltottam. Mivel sok nagy méretű fájlom van, ezért már a Google-nél is volt előfizetésem a 100GB-os csomagra, de ugyanazért az árért a KSuite-ban 1TB-ot kapok, úgyhogy nekem már ezért megéri.

A telefonomon pedig csináltam egy rendszer visszaállítást, hogy a nulláról állítsak be mindent és csak azok az alkalmazások és fájlok legyenek rajta, amiket tényleg rendszeresen használok és szükségem van rájuk. Ezen kívül töröltem egy csomó regisztrációmat, fájlokat, elmentett weboldalakat, amik feleslegessé váltak.

Ezeknek a hatására sokkal kevesebb időt töltök a közösségi média böngészésével. A Facebookot ha havonta egyszer megnyitom, az Instagramot szintén, a Spotify-ra csak akkor nézek be, ha új podcast epizód van. A YouTube-on kicsit aktívabb vagyok, mert ott hallgatok zenét, illetve szeretem megnézni azoknak a csatornáknak az új tartalmait, amikre feliratkoztam.

És ez a következő: nem pörgetem a végeláthatatlan feedet! Átnéztem azokat a tartalomgyártókat, akiket követek és nagytakarítást végeztem. Akik maradtak, azoknak a tartalmait szívesen fogyasztom, kíváncsi vagyok arra, amit közzétesznek. Nyilván van olyan, hogy megnézem mit dob fel nekem az algoritmus, de őszintén szólva nagyon ritkán kattintok bármelyik ajánlásra.

A képernyőidőm nem feltétlenül csökkent, de sokkal célzottabb lett. Nem nyomkodom feleslegesen a telefonomat, vagy pörgetem a YouTube Short-okat, mert azt vettem észre, hogy unom az egészet.

Személyes megfigyelések és kreativitás

A szemem tavaly tavasz óta elég beteges volt. Havi rendszerességgel gyulladt be vagy nőtt rá árpa. Ezért a látásom sem volt kifejezetten a legjobb, ez idén tavasszal sem volt másképp. Ennek következményeképp nem igazán naplóztam, igyekeztem úgy lefoglalni magam, hogy a lehető legkevésbé terheljem a szememet.

Viszont mindez lehetőséget adott arra, hogy a mindennapi teendőim forgatagában ne csak felszínesen figyeljem meg magamat, hanem komolyan elgondolkodjak a bennem lejátszódó dolgokon és elmerüljek az önismeretben.

Bár írni nem írtam, de rengeteg kérdést tettem fel magamnak, meditáltam, beszélgettem a belső énemmel. Ez kicsit úgy hangzik, mint a spirituális oldal szövege, de tényleg odafigyeltem a belső világomra és sikerült pár dolgot megértenem önmagammal kapcsolatban.

Amikor pedig nem a fejemben voltam, kreatív megoldásokat kellett találnom arra, hogy lefoglaljam magam úgy, hogy ne érezzem magam teljesen haszontalannak. A korlátozott látásom hatására elkezdtem szövegfelolvasóval hallgatni a digitálisan meglévő könyveimet – így a reggeli rituálém nem dőlt be és majdnem minden nap „olvastam”.

Mindemellett bár az elmúlt években feliratosan szerettem nézni a filmeket és sorozatokat, most kénytelen voltam magyar szinkronnal nézni a dolgokat. Ezért olyan tartalmakat kerestem, amiket egyébként is ilyenformán ismertem meg – akár kisgyerekkorból vagy a tévéből.

A sorozat és filmnézés pedig nálam nem teljes, ha nem csinálhatok közben valamit a kezeimmel, ezért egyértelmű választás volt a kötés, amit tudok félig vakon is végezni. Maradék fonalakból, kisebb dolgokat kötöttem, illetve a legújabb projektem, hogy mindhárom testvéremnek készítek egy-egy sálat.

Jobb fizikai és mentális egészség

A legnagyobb sikerem az elmúlt három hónapban mégis az egészségem javítása volt. Na nem kell itt nagy teljesítményre gondolni, de a kis dolgokat is ünnepelni kell és én borzasztóan büszke vagyok magamra!

Mióta a tanulmányaimat befejeztem, a szorongásom erősödött, ennek következtében pedig nagyon lesoványodtam. Viszont a tavasszal sikerült felszednem magamra közel 10kg-ot!
Minden héten ráállok a mérlegre és mikor látom, hogy nehezebb vagyok, mint az előző mérésnél, úgy érzem, hogy nem hiába próbálkozom jobban lenni.

A szorongásomról szólva pedig egyre jobban kezelem az ilyen időszakaimat. Mivel nem járok szakemberhez – több okból is -, ezért kénytelen vagyok önállóan összekaparni azokat az ismereteket, amik segíthetnek.

Korábban nagyon könnyen belekerültem a negatív spirálba és a szorongásomból pánik lett. Nem csak nyugtalan voltam, hanem fizikailag is elhanyagoltam magam, beleértve azt is, hogy nem ettem eleget. Volt, hogy egy-egy ilyen epizód napokig is eltartott és utána beletelt még némi időbe, hogy összeszedjem magam.

Most viszont – hála az égnek! – nagyon szépen átvészelem. Légzőgyakorlatokkal, mindfulness technikákkal nagyon eredményesen le tudom nyugtatni magam és bár óvatosan, de nem hagyok ki étkezést.

Van még hova fejlődnöm, de el sem tudom mondani, hogy mennyire megkönnyebbült vagyok, mikor belegondolok, hogy egyre kevésbé szorítanak a negatív érzések és gondolatok.

Zárszó

Nos ezt hozta nekem a tavasz! Remélem mindenkinek jó élményeket hozott az utóbbi három hónap és továbbra is ebben lesz részetek!

Még nem tudom, hogy milyen rendszerességgel fogok írni. Szeretnék visszatérni ide és rengeteg ötletem van, de olyan káosz uralkodik ezzel kapcsolatban a fejemben, hogy nem is tudom hirtelen, mihez nyúljak.

Ne felejtsétek el, hogy akármilyen kicsi is legyen a siker, attól még siker marad és ugyanúgy megérdemli az ünneplést! Ha van kedvetek, osszátok meg egy hozzászólásban, hogy milyen pozitív dolgok történtek veletek a közelmúltban, motiváljuk és erősítsük meg egymást abban, hogy a felhők felett mindig kék az ég.