A képgrafika legalapvetőbb technikája a linómetszés, akiket érdekel a téma azok általában ezzel ismerkednek meg először. Nem is csoda, hiszen a linómetszés az egyik legkönnyebb, ami mellőzi a bonyolultabb eljárásokat és felszerelést. Mindenki számára hozzáférhető és akár otthon is kipróbálható.

Ha érdekel minket a grafika művészeti része érdemes ezzel kezdenünk ugyanis mindamellett hogy viszonylag olcsón beszerezhető a felszerelés, borzasztóan jól fejleszti a kézügyességet és a precizitást. Ezzel a technikával egyedi nyomatokat tudunk készíteni amikből akár nagyon jó, igazán személyes ajándékok is születhetnek.

A linómetszés művészete

A linómetszés egy magasnyomású grafikai eljárás, ami azt jelenti, hogy a metszetre felvitt festék nem kerül be a metszés által keletkezett mélyedésekbe, hanem az érintetlenül hagyott felületeken fog megtapadni – vagyis a magasabban lévő részeken. Ezen az elven működnek a nyomdák is, amiket megveszünk. Tehát nyomat készítésnél, amit fehéren szeretnénk látni azt kimetsszük az anyagból, amit pedig feketén azt érintetlenül hagyjuk.

Na de alapvetően mi is kell a linómetszéshez? Egyrészt ahhoz, hogy elindulj, szükséged lesz linómetsző késre és linóleumra. A késeket nem kell külön megélezned, ugyanis a metszés által önmagát élezi, elég hogyha a valódi munka megkezdése előtt egy kisebb alakú linón végigmész párszor, úgymond bejáratod a kést.

A linóleumnál fontos arra odafigyelni, hogy különböző fajtái vannak, illetve létezik külön művészlinó is ami általában valamivel drágább a simához képest, viszont puhább, könnyebb vele dolgozni, és gyakran a linó hátulján valamilyen anyag található. Valamint érdemes egy nagyon finom szemcséjű csiszolópapírt is beszerezned ugyanis főleg a vizes bázisú linófestékeknél előfordul, hogy nehezen tapad meg egy-egy fajta linóleumon.

Ha megvan a kés és a linó, akkor nekiállhatsz a metszésnek. Amire ekkor oda kell figyelned egyrészt, hogy ne vágd meg magad, a kezed ne legyen a kés útjában. Másrészt – ez főleg szövegeknél fontos -, hogy tükrözd amit ki akarsz metszeni. Ez a videó röviden és érthetően szemlélteti, hogy miről beszélek.

A linómetszés valódi türelem játék, nem szabad hogy siess a késsel, különben az megcsúszhat a linón és esetleg beleszaladhat a metszeted olyan részébe is amit érintetlenül akartál hagyni, vagy a lendület miatt akár nem várt balesetek is történhetnek.

Sufnituning műhely

A folyamat nem lenne az igazi, ha nem nyomnánk le az elkészült metszetünket és nem tudnánk valóban kiélvezni a munkánk gyümölcsét. Rendes körülmények között – amiket például nálunk az iskolában biztosítottak ehhez, és amiről itt többet olvashatsz – kell egy felfestékező üveg, legalább egy festékező henger, valami amivel egyenletesen tudod benedvesíteni a papírt, illetve egy présgép.

Na már most mi átlag földi halandók vagyunk és nem feltétlenül tudunk egy több tíz-, vagy százezer forintos présgépet produkálni szerény kis házunkba, de nincs is rá eleinte szükségünk, főleg ha hobbi szinten kezeljük ezt a technikát.

Tehát mi is kell egy kis költségvetésű, otthon egyszerűen felállítható műhelyhez, ahol linónyomatokat tudunk készíteni? Nyilván a papíron kívül egy felfestékezőtálca vagy üveg – utóbbit könnyebb takarítani -, legalább egy hengerre, és valamire amivel kellő nyomást tudunk gyakorolni a linóra – ezt valaki kanállal oldja meg, valaki egy deszkát rak a munkára némi nehezékkel.

Ezeken kívül szükségünk lesz linó festékre, lakkbenzinre és egy rongyra a takarításhoz, és kidobásra szánt újságpapírra, valamint vízre és szivacsra, hogy benedvesítsük a papírt.

A kész nyomatok szárításához elég, hogy ha van egy hely amit el tudunk különíteni erre a célra, vagy csinálhatunk szárítóállványt. Én felerősítettem a mennyezetre egy darab kötözőspárgát, és csipeszek segítségével felrakom a száradó nyomatokat. Pluszban ha nem szeretnénk hogy a kezünk festékes maradjon a munka végeztével, szerezzünk be egy szemcsés kéztisztítót is.

Mehet a nyomtatás!

Ha megvan a felszerelésünk és van egy kész metszetünk, akkor hozzá láthatunk a nyomtatáshoz. Ehhez pedig munkaterületünk újságpapírral való bevonása után az első lépés az, hogy a festékezőtálcára/üvegre nyomjunk egy kis festéket és a hengerrel dolgozzuk el egy kicsit. Fontos, hogy legalább olyan szélességben amilyen széles a hengerünk, hogy az egyenletesen tudja később a festéket felvenni.

Második lépésként egyenletesen benedvesítünk egy papírt, de nem áztatjuk el teljesen – tehát ne csöpögjön a víztől -, majd a hengerrel felfestékezzük a metszetünket.

Harmadik lépésként a felfestékezett metszetet ráhelyezzük a benedvesített papírra. Ezután kanállal végignyomkodjuk a linó hátulját, vagy deszkát helyezünk rá némi nehezékkel. Ha úgy érezzük hogy kellően megnyomkodtuk a linót, illetve elég ideig volt rajta a nehezék, óvatosan szedjük fel a metszetett a papírról és rakjuk félre a nyomatot száradni.

Ismételjük meg ezt a folyamatot annyiszor, ahány nyomatot szeretnénk. Ha befejeztük a nyomtatást, nedvesítsük meg a rongyunkat a lakkbenzinnel – amit hogyha nem használunk fedjük le a kupakkal, mert gyorsan párolog, valamint elég tömény szaga van. A benzines ronggyal töröljük tisztára a festékezőtálcát, a hengert, és a linómetszetet.

A nyomatok száradása több mindentől is függ: hőmérséklet, páratartalom, festék típusa, stb. Éppen ezért én általában legalább egy hétig hagyom őket száradni, de ha te türelmetlenebb vagy, megnézheted úgy, hogy finoman rányomod az ujjad a nyomatra és megnézed hogy nyomot hagy-e.

A linómetszés tehát nagyon jó kezdő képgrafikusoknak, vagy azoknak akik bepillantanának a szakmába, illetve olyan kreatív embereknek akik nem félnek összepiszkolni a kezüket, szeretnek egyedi, kézzel készült ajándékkal meglepni valakit. Írd meg egy hozzászólásban, hogy te kipróbálnád-e ezt a technikát!